Ülünk a teraszon. Van ennél jobb megoldás egy nyári délutánra, amikor nincs semmi dolgod, a gyerekek a nagymamánál, a párod valahol épp barátnőkkel, te meg csak kiülsz a teraszra és olvasol, filmet nézel, vagy csak bámulod az égboltot, amin csak hébe-hóba tűnik fel egy bárányfelhő? Nos, a jobb megoldás, ha az a bizonyos terasz Villányban van, mert akkor biztos, hogy fröccs is kerül a kisasztalra, hűsítő, buborékos, jéghideg fröccs.

Úgy beszélek erről persze, hogy jómagam a Bock-teraszon üldögélek és épp érkezik az első pohár pezsgő, egy könnyed kezdés, Marcell a pohárban, arról már értekeztem, pezsgőt bárhol és bármikor, de nem csak lehet, ámbátor érdemes is inni.
Na meg persze egy nagy palack hűtött víz, hiszen a bor mellé a víz nélkülözhetetlen. A nyár mellé is az, persze, úgyhogy dupla adagot vigyünk a szervezetbe.
És hát tanuljunk a mediterrán népektől, borozni nem jó és nem érdemes csak úgy, pusztán borral. Étel is kell az asztalra, valami harapnivaló, mondjuk egy tálka Bock-kékszőlőmagolaj vulkáni sóval, szőlőmaglisztes kemencés lepénnyel pont belefér a nyári délutánba.
A teraszon már nem csak én üldögélek, egy fiatal pár költi el kései ebédjét, egy négyes asztalnál férfitársasság poharazgat.

Olvasgatásba csap át az írás, a pohár is kiürül, Matěj Hořava bánáti történeteit olvasgatom, Pálinka címen jelent meg. A bánáti cseh falvakról eddig keveset tudtam, de bácskai szülőfalum tizennyolcadik századi újratelepítésekor oda is érkeztek cseh telepesek, viszont ők beleolvadtak a magyar, szerb, horvát, sváb sokadalomba, legalábbis a cseh identitás odahaza nem tűnt fel.
Ehhez a könyvhöz viszont egy fröccs kell, lazán csak, egy hosszúlépés az olaszrizlingből. Aminek itt sváb és magyar identitása lehet, de Közép-Európában hányat is sorolhatnék még fel? Nem számolunk, töltünk. Könnyed, elég gyümölcsös olaszrizling, jól áll neki a szódavíz.

A teraszon közben kisebb csoportosulás támad, felnézek és tudatosul bennem, öt óra körül járhat az idő, indul a pincetúra. Ha nem lennék lusta, most sétálnék egyet a pince hűvösében, nem is tudom megszámlálni, hányszor jártam már odalenn és még nem untam meg. Kishordók, nagyhordók, végtelen hordós folyósó, a borkápolna, avagy körpince a túra végén, belesni a bortrezorokba, megnézni, miből is tettek el Bock-tartalékba.
Most azonban maradok a teraszon, csatlakozik a család is, elég volt a medencéből, játszótérből, pihenésből. Úgy érzem, közeleg a vacsoraidő.

Laci, akit régebbi időkben főúrként emlegetnénk egy boros novellában, és aki mindig tud valami újdonságot elővarázsolni, most egy finomseprőn érlelt chardonnay palackot vesz elő, maradt a szakmai kóstolóról, címke sincs rajta, viszont a bor bitang finom, kicsit krémes, de maradt benne gyümölcs is szépen. A vajas-vajkrémes-édesfűszeres chardonnay világot kedvelők is megízlelhetik, ez frissebb, de most épp izgalmasabb.
Ahogy telik a terasz, úgy lesz nagyobb a zsivaj, a házigazda épp egy nagyobb csapattal kóstol, a szavait éppúgy isszák, mint a borát. Mi is a borra figyelünk, az igencsak kiváló 2019-es malbec vezeti fel a Bock-steaket, ami mellé már a Bock 70+ érkezik. Tökéletes páros. Kékfrankos, merlot és cabernet franc házasítása, nagyon egyben van, nagyon harmonikus, most épp a 2018-as évjárat van forgalomban, ahogy olvasom, elég sok borverseny zsűrijének is tetszett. Ennél több egy júliusi estén nem is kell, ebben már van villányi kraft épp elég, de még egy második pohár is belefér.
Már a desszerten is túl vagyunk, amikor Laci még hoz egy meglepetést, a régi pincében járt a szomszédos nagy csapat, ahol több évtizedes archívum pihen és onnan érkezett egy palack. A nyolcvanas évek második feléből származik, portugieser vagy kékfrankos. A címke mér rég leporladt, vannak ilyen rejtélyes palackok. Ahogy a pohárban nyílik és belekóstolok, szerintem inkább kékfrankos lehet, de még mindig él, ősz is ugyan, kicsit pocakos is, de még végigsétál a korzón, sétapálcával persze.

A gyerekeseket a teraszon felváltják a vidámabb csapatok, feltekerik a terasz hangerejét, de ezek a boros vidámság hangjai. A család nyugovóra tér, én még elüldögélek egy pohár 70+ a poharamban, egy palack félretéve egy későbbi alkalomra, ki tudja, mikor lesz egy teljes szabad délutánom a Bock-teraszon.
Közben olvasgatok tovább, Horst Hummel, villányi borász és berlini ügyvéd, nem mellesleg kiváló irodalmár, boros esszéit olvasom az 1749.hu oldalon.
„(…) A bornak ivóra van szüksége, akiben ugyancsak értelmesen kiteljesedik valami. És nem csak bármi. Tudnia kell a borban bekövetkező sikerülés lehetőségéről, és tudnia kell, hogy ez a pillanat mikor jön el. Ez az értelemképesség maga a történetiség kiteljesedése az ivóban, aki csak ettől válik boldogságképes lénnyé. Csak így történhet meg benne a boldogság a borban kiteljesedő értelemmel való találkozás pillanatában.
Addig sok minden félresikerülhet. Az ivóban és a borban is. Hogy mindaz, ami van, van, még nem jelenti azt, hogy értelmes is. Csak azt jelenti, hogy megvan a lehetősége.
Minden bornak megvannak a csak neki megadatott lehetőségei, hogy borrá váljon. És csak ezek vannak neki, több egy sem. Csak egy vagy-vagy van. A bor vagy borrá válik, vagy semmi nem lesz belőle. Olyan nincs, hogy csak kicsit váljon borrá. Olyan viszont van, hogy félresikerüljön.”
Ülök a teraszon, kortyolgatom ezt a pohár hetvenpluszt (nem könnyen kezelhető és ragozható név, tegyük hozzá), a harmadik pohár igazság szerint, és azt érzem, sikerült a kiteljesedés, borban és ivóban egyaránt.

-Győrffy Zoltán-

A fröccs maga a művészet…

Már születésénél is irodalmunk nagyjai bábáskodtak: Vörösmarty Mihály, Czuczor Gergely és Fáy András, de a fröccshöz nélkülözhetetlen szikvíz, illetve a szikvizes palack, azaz Jedlik Ányos találmányának megjelenése óta eltelt közel 200 évben több írónkat és költőnket is megihlette ez a jellegzetesen magyar ital, melyet 2013-ban fel is vettek a Magyar Értéktárba. Mellettük számos névtelen „alkotó” is hozzájárult, hogy több generáció kreativitásának eredményeképpen elnyerje méltó helyét a fröccs és annak szinte megszámlálhatatlan fajtája a – Maci fröccstől a fröccskoktélokig – a magyar gasztronómiában.

A történet persze még ennél is régebbi időkre nyúlik vissza. Már az ókori görögök is gyakran keverték a bort vízzel, de a vízbe a „gyöngy”, vagyis a széndioxid buborékok először 1767-ben kerülhettek csak bele a tudós brit papnak, Joseph Priestly-nek köszönhetően. A nagyüzemi gyártás viszont még sokáig váratott magára, magát a szifonfejet ugyan már 1813-ban Charles Plinth szabadalmaztatta, de még nem volt képes olyan palackot gyártani, amely elég erős lett volna a szódavíz biztonságos tárolásához. Jedlik Ányos találta meg kísérletei közben erre a megoldást 1826-ban, így hamarosan, 1841-től már el is indulhatott a magyar szikvízipar, Jedlik Ányos unokaöccsének köszönhetően.

A sikeres „marketing kampány” pedig már annak a szüreti, baráti találkozónak köszönhető Fáy András fóti présházában 1842-ben, ahol először került a borba szóda, és született meg az ízig-vérig magyar „fröccs” név, Vörösmarty Mihály nyelvi leleményének hála. Jedlik ugyanis itt mutatta be barátainak, hogyan hígítja ő – gyomorbántalmai miatt – a bort szódával, és el is nevezte az italt Spritzernek, amit Vörösmarty túl németesnek talált és azonnal átkeresztelte fröccsre. Vörösmarty tollából vers is született e jeles esemény alkalmából Fóti dal címen: „Fölfelé megy a borban a gyöngy; Jól teszi,Tőle senki e jogát el, Nem veszi…”

Mitől fröccs a fröccs, avagy a fröccskészítés aranyszabályai

1. A fröccs lelke a szódavíz. Bár gyakran használják, a szénsavas ásványvíz nem tudja teljes mértékben helyettesíteni a szódát. A fröccsben mindig annyi buboréknak kell lennie, hogy legalább 5 percen át maradjon belőlük a pohárban.

2. A klasszikus sorrend: előbb mindig a bor, majd a szóda kerüljön a pohárba.

3. A fröccsöt elsősorban illatos fehérborból, friss, reduktív fehérborból, rozéból, illetve sillerből készítsük. Kerüljük az édes, a testes, fahordós érlelésű, a minerális, valamint a palackos érlelésű, idősebb borokat. Ha kicsi a bor savtartalma, akkor is inkább magában igyuk, mert a szénsav hatására édes lesz és elveszti szomjoltó hatását.

4. A bort és a szódát is hűtsük le a megfelelő hőmérsékletre, azaz 5-7 fokra.

5. Fogyasszuk a fröccsöt borospohárból, így jobban érvényesülnek a bor illatanyagai.

Fröccs Lexikon

Krúdy Gyula ennek inkább a fordítottját kedvelte, főleg a nagy ivászatok után, amikor ugyanis „Gyógyvizet rendel!” kéréssel fordult a csaposhoz, az már tudta, hogy egy Hosszúlépést (1 dl bor + 2 dl szóda), azaz Fordítottat kell adnia. Van olyan fröccsünk is, amit magáról az íróról neveztek el Krúdy-fröccsnek (9 dl bor + 1 dl szóda), aki szerint víz ilyen arányban „megnevetteti” a bort.
Másik neves magyarunkról elnevezett fröccs a Deák bólé, vagy más néven Diákfröccs, amiben inkább a szódán van a hangsúly a kevés bor mellett. Ha netán Sóherfröccsöt, vagy más néven Távolugrást (1 dl bor + 9 dl szóda) kérnénk sem lövünk nagyon mellé, ha nem akarjuk túlzásba vinni az alkoholt.

Ha azt szeretnénk, hogy a borhoz épp egy kis spriccentésnyi szóda kerüljön, akkor Harmatost kérjünk, ami nevét onnan kapta, hogy a boros pohár felett csak elspriccelünk egy adag szódát. Ez lehet akár egy Góré fröccs, vagy Ijesztett, amikor 1 vagy Jedlik Ányos első pohár fröccse óta számtalan verzió jött létre, mindenki a maga ízlésének megfelelően kérte a bor és a szóda e remek kombinációját. A keverési arányoknak megfelelően, ma már különféle elnevezésű fröccsöt kérhetünk kedvenc helyünkön, hiszen annyi fröccsfajtával, mint amennyit mi magyarok kitaláltunk, szinte sehol máshol nem találkozunk.
Mindegyikhez egy-egy hangulat köthető, és szinte minden változathoz tartozik egy történet is, ami még inkább szívet-lelket melengetővé teszi ezt a magyar hungarikumot.

József Attila tragikus sorsú írónk a Kisfröccsöt (1 dl bor + 1 dl szóda) csak Füttynek nevezte, hiszen „egy füttyre” meg lehet inni, de nevezik Rövidlépésnek, vagy Kis pirosnak is, ha vörösborból készül.
Ugyanígy több neve van Háziúrnak is (4 dl bor + 1 dl szóda), ha Bivalycsókként, Nagy házmesterként vagy Tömbházmesterként kérjük, akkor is fogják tudni mire is szomjazunk. Viszont semmiképp se keverjük össze a sima Házmesterrel (3 dl bor + 2 dl szóda), mert még meglepődünk, hogy miért is gyengébb italunk, mint amire számítottunk. A gyengébb arányokért kérdd inkább a Viceházmestert (2 dl bor + 3 dl szóda), ha pedig csak ízlelgetnéd a bort a szódában a Lakófröccs, vagy más néven Kis házmester (1 dl bor + 4 dl szóda) a neked való fröccs.

Valaki egy füttyre issza a bort, míg Móra Ferenc jobban szerette „egy hajtással a gallér mögé küldeni” italát, ezért is nevezik a Nagyfröccsöt (2 dl bor + 1 dl szóda) Hajtásnak vagy Húzásnak.
2 dl pohár borhoz kerül az egy spriccentésnyi szóda, pont annyi, amennyi még a pohárban elfér.

A foci kedvelőknek a meccsnézés mellé a Magyar-angolt (6 dl bor + 3 dl szóda), vagy Wembley-fröccsöt ajánljuk, ha olaszrizlingből kéred akkor egyszerűbb, ha Puskás-fröccsöt rendelsz. Ha egy kicsit enyhébbre vágysz, akkor inkább a Sport fröccsöt (1 dl bor + 4 dl szóda) válaszd!

Ha épp vidéken jársz se félj Polgármestert (4 dl bor + 6 dl szóda) vagy Alpolgármestert (6 dl bor + 4 dl szóda) kérni, tudni fogják, hogy nem a falu első emberéért kiáltasz. Ha pedig maradnál a fele-fele arányoknál, kérj egy Bakteranyóst (2,5 dl bor + 2,5 dl szóda), nagyobb mennyiségben pedig inkább kérj egy Maflást, vagy Maflát (0,5 liter bor + 0,5 liter szóda).

Az Ampullát (másfél literes pillepalackban) vagy a Lámpást (1,5 liter bor + 0,5 liter szóda) akár haza is viheted, ha helyben nem bírsz vele, ez utóbbiról Babay József író úgy vélekedett, hogy aki ilyet ivott, lámpással kereshette a józanságát. Szintén elvitelre mérték a Csatost is (1 liter bor + 0,5 liter szóda), ami pont egy kristályvizes üvegnyi mennyiség, így könnyen haza lehetett vinni.

Ha növelnéd a mennyiséget és nemcsak magadra gondolnál – mert ki tudna ennyit egyszerre egyedül meginni –, akkor neked való az Avasi fröccs (7 dl bor + 3 dl szóda) vagy a Kőműves (25 dl bor + 5 dl szóda), amit a barátokkal közösen fogyaszthatsz el. Ha pedig Instant fröccsöt kérsz számíts rá, hogy egy szódásszifon bor + patron kombinációját fogod kapni.

Ha a bor és a szóda ízénél valami többre vágysz és egy kis édes ízvilággal bolondítanád meg a fröccsödet, a Borsszem Jankó (2,5 dl szódás málnaszörp + 2,5 dl bor) a Kagál (tetszőleges fröccs + teáskanál málnaszörp), vagy a Maci (vörös kisfröccs + málnaszörp) a te fröccsöd, málnaszörppel ízesítve.

A rozérajongóknak pedig az Aranylövés a tökéletes választás, ami a nagyfröccs arányait követve nyújt jéghideg felfrissülést.