A Bock Borászat jól ismert és sokak által kedvelt kékszőlőmag termékcsaládja évről-évre bővül. A mikroőrlemény és a hidegen sajtolt olaj mellett, 2018-tól tablettaként is fogyasztható ez az antioxidánsokban rendkívül gazdag természetes alapanyag. A táplálékkiegészítőkkel párhuzamosan magas minőségű Bock natúrkozmetikumok és szappanok is kifejlesztésre kerültek, amelyek egész évben gondoskodnak bőrünk egészségéről és ápoltságáról.

2022-ben egy igazán kényeztető újdonsággal bővül a kínálat, a Bock Delight csokoládékkal. A különleges finomság megszületéséről a termék megálmodójával és kifejlesztőjével, Szűcs-Bálint Andreával, az Infinisweet Kft. vezető termékfejlesztő mérnökével, ügyvezető – tulajdonosával készítettünk interjút.

Mióta foglalkozik édesipari termékek, csokoládék fejlesztésével?

Élelmiszeripari mérnök tanulmányaim során nyilvánvalóvá vált számomra, hogy az édesipar áll a szívemhez legközelebb. Nem csak azért, mert ezen a területen mindig édes az élet, hanem azért is, mert személyes, ételallergiákkal kapcsolatos problémáim miatt megtapasztaltam, milyen nehézségekkel küzd az, aki egyéni igényeinek megfelelő édességet keres. Így legfőbb célom az lett, hogy minden allergéntől és cukortól mentes, egészséges, kiváló minőségű és finom édességeket alkossak. Ezen az úton már 16 éve járok, és azt mondhatom, hogy minden nap tartogat valami izgalmas újdonságot, hiszen a kereslet és az igények folyamatosan nőnek, és a lehetőségek is folyamatosan bővülnek. Kifejezetten a kedvenceim azok a termékfejlesztési irányok, ahol nem pusztán finomat és allergénmenteset kell létrehozni, hanem olyan természetes összetevőket is bele kell csempészni a termékekbe, amelyek hozzájárulnak az emberek egészségének megőrzéséhez.

A boltok polcain is jól látható, hogy a csokoládék piacán egyre keresettebbek a különleges csokoládék. Melyek a jelenlegi fő trendek? Milyen újdonságok iránt tapasztalható a legnagyobb keresletet?

A vásárlók egyre tudatosabbak, és ma már egy édességtől is többet várnak el annál, hogy pusztán finom legyen. Főleg az a célja ennek a fogyasztói csoportnak, hogy mindig szuper formában legyenek, így sokan keresik a tökéletes „edzőtársat” egy kiváló fehérjeszeletben, vagy az a vágyuk, hogy egy kollagénnel dúsított csokoládéval szépüljenek.

Miben volt különleges a fejlesztés szempontjából a Bock kékszőlőmaggal készülő csokoládé, miben tér el más csokoládéktól?

A Bock kékszőlőmag önmagában is egy különleges összetevő, hiszen természetes polifenol forrás. Polifenol tartalma az egyik legmagasabb a természetben előforduló növények közül, emellett gazdag esszenciális zsírsavakban, illetve számos ásványi anyagot és nyomelemet is tartalmaz. Biztos voltam benne, ha mindezt csokoládéba zárjuk, akkor valamilyen különleges édesség születik. A végeredmény minden várakozásunkat felülmúlta, mert egy olyan szupercsokoládéval gazdagodhatott a Bock kékszőlőmagos termékcsaládja, amelyből 1 tábla tartalmazza a 3 napi ajánlott Bock Kékszőlőmag Mikroőrleményt, kiegészítve Bock Kékszőlőmag Olajjal. Mint minden fejlesztésemnél, itt is fontos volt, hogy ez a csokoládé is gluténmentes, hozzáadott cukor és tejmentes legyen, és ezen felül a paleo és vegán étrendet követők is fogyaszthassák. A csúcsminőségű alapanyagokon túl a krémes állag és az ízek harmóniája ejti rabul a fogyasztót, mert a Bock Delight egy falat Villány, a szüret zamatos íze.

Kiknek ajánlanátok ezt az új csokoládéféleséget? Mikor, mivel és hogyan érdemes fogyasztani?

Mindenkinek ajánljuk ezt a csokoládét, mert megkapja a Bock Kékszőlőmag Mikroőrleményt egy allergénmentes csokoládéba rejtve, amit bárhol, bármikor fogyaszthat, mindezt egy visszazárható dobozban, és még ajándéknak is kiváló.

Az olimpiára kijutni minden sportoló álma és nemcsak rendkívüli megtiszteltetés, de fantasztikus élmény is. Több olimpián is részt venni pedig különleges eredmény, ami mögött a tehetség mellett rengeteg munka és nagyon tudatos, fegyelmezett életmód is áll. Verrasztó Evelyn a számára első, 2004-es athéni olimpia óta mindegyiken megmérethette magát, és nemrég tért vissza Tokióból. Ezért kértük fel őt egy beszélgetésre, hogy meséljen nekünk olimpiai tapasztalatairól és ossza meg velünk, hogy milyen táplálkozási szabályokat követ a kiemelkedő sportteljesítményhez.

Mivel telnek a napjaid az olimpia befejezése óta? Milyen terveid vannak még erre az évre?
Az olimpia óta eddig leginkább pihenéssel és nyaralással töltöttem az időmet, valamint az úszáson kívül is van munkám, hiszen a testvéremmel közösen vezetünk egy kávézót, a Kaffeine Espresso Bar-t. Szerencsére most sokkal több időt tudok már erre is szánni. Azt, hogy az idei évben mi lesz, megmondom őszintén, még nem tudom. Még nem döntöttem el, hogy szeretném-e folytatni az úszást.

Több olimpián is versenyeztél, így már van viszonyítási alapod. Hogyan hasonlítanád össze a különböző helyszíneket? Mi jelentette versenyzés szempontjából a legnagyobb különbséget számodra?
Majdnem húsz év alatt öt olimpián vettem részt, ezért nehéz erre válaszolni, hiszen mindegyik idején teljesen más életszakaszban voltam. Ahogy felnőttem és javultak a sporteredményeim, az olimpiákat is teljesen másként éltem meg. A különbséget leginkább ebben tudnám megragadni. A legsikeresebb számomra Peking volt, a mostani tokiói olimpiánál pedig az volt a cél, hogy sikerüljön bekerülni a csapatba. Tisztában vagyok azzal, hogy már nem hozom azt a csúcsformát, mint tíz éve, hiába edzek rengeteget, idén is nagyon sokat dolgoztam. A tokiói olimpia szerintem nem volt rossz, ahhoz képest, hogy vírus idején versenyeztünk, és természetesen be kellett tartani a szabályokat, maszkban kellett lenni és tartani kellett a megfelelő távolságot. A szervezők mindent megtettek annak érdekében, hogy otthonosan érezzük magunkat.

Mennyire befolyásolta a sportolók teljesítményét, hogy nézők nélkül kellett versenyezni? Volt ennek bármi jelentősége?
Nem volt számunkra ez újdonság, tudtuk, hogy ez lesz, hiszen az elmúlt évben bármilyen versenyen is vettünk részt, az ugyanilyen zártkapus rendszerben működött. Persze teljesen más hangulat uralkodik a helyszínen, ha több ezer ember tapsol, ujjong, és szurkol a másiknak. Nyilván a sportolók szeretik ezt a hangulatot, ezért is próbálták betölteni maguk a lelátót. Az úszáson csak az úszók vehettek részt, ettől függetlenül a lelátón egész sokan ültek.

Milyen ételekkel készülnek az olimpián a sportolóknak? Ebben van különbség?
A helyszín és az ételválaszték általában hasonló minden olimpián: ötféle konyha ételeiből választhatunk, mint például ázsiai, európai, olasz, de persze a szervező ország hagyományos fogásai vannak túlsúlyban.

És ha már az ételekről van szó, egy versenysportoló számára kulcsfontosságú a tudatos táplálkozás. Te milyen étrendet és szabályokat követsz verseny előtt és után?
Évközben odafigyelünk a normális étkezésre, viszont a versenyek előtt két-három nappal elkezdjük a szénhidrátfeltöltést, és végre lehet csalni is. Én alapvetően nem tartok olyan szigorú diétát, bár nemrég derült ki, hogy érzékeny vagyok a tejre és a tojásra, így jobban oda kell figyelnem arra, hogy mit eszem. Az átállás nem mondom, hogy könnyű volt, de csak bele kell tanulni, és így is egész jókat lehet enni.

Verseny után mennyire engeded el magad?
Teljesen! Ez általában úgy néz ki, hogy a verseny után azonnal megyünk és mindent bepótolunk, amit az elmúlt félévben a diéta alatt nem ehettünk. Ilyenkor minden van a terítéken: fagyi, csoki, süti.

A táplálékkiegészítők milyen szerepet játszanak a mindennapjaidban? Milyen szempontok alapján választasz?
Számomra az egyik legfontosabb a folyadékpótlás, hogy milyen minőségben töltöm vissza az elveszített folyadékmennyiséget. Mivel nagyon sokat – legalább hat órát – edzünk a vízben, ezért elengedhetetlen az elektrolit visszatöltés és a normális vitaminháztartás biztosítása. Ezekre mindig nagyon odafigyelek.
A kevés táplálékkiegészítő kiválasztásánál, amit szedek, legfőképpen arra figyelek, hogy minél kevesebb mesterséges, káros összetevőt tartalmazzon. Manapság erre már vannak alternatívák, például vegán termékeket is vásárolhatunk.

Te is kipróbáltad nemrég a Bock Kékszőlőmag termékeit. Mi a véleményed a kékszőlőmagról és a természetes hatóanyagokról, antioxidánsokról?
Én abszolút hiszek abban, hogy ami sok antioxidánst tartalmaz, az csak hasznos lehet! Mivel mindig nagyon korán kelek és szinte azonnal rohanok is el otthonról, ezért minél hamarabb szeretek táplálékhoz jutni. Így alakult ki, hogy reggelente egy smoothieval indítom a napot. Szerintem ez az egyik legjobb megoldás, hogy tartalmas reggelihez jussunk, hiszen csak beledobálom a turmixba a hozzávalókat és pillanatok alatt elkészül. A reggeli smoothie-khoz a gyümölcsök közül a szőlő az egyik fő kedvencem, de gyakran kerül bele még banán, barack vagy áfonya is. Ahhoz, hogy még több tápanyagot vigyek be, szőlőmagőrleményt is szoktam hozzáadni a gyümölcsökhöz. Így mindenhez hozzájutok, amire a szervezetemnek szüksége van. A kékszőlőmagolajat is szeretem, de azt inkább akkor használom, ha salátát készítek: garantáltan kerül mindegyik tetejére belőle.

Ülünk a teraszon. Van ennél jobb megoldás egy nyári délutánra, amikor nincs semmi dolgod, a gyerekek a nagymamánál, a párod valahol épp barátnőkkel, te meg csak kiülsz a teraszra és olvasol, filmet nézel, vagy csak bámulod az égboltot, amin csak hébe-hóba tűnik fel egy bárányfelhő? Nos, a jobb megoldás, ha az a bizonyos terasz Villányban van, mert akkor biztos, hogy fröccs is kerül a kisasztalra, hűsítő, buborékos, jéghideg fröccs.

Úgy beszélek erről persze, hogy jómagam a Bock-teraszon üldögélek és épp érkezik az első pohár pezsgő, egy könnyed kezdés, Marcell a pohárban, arról már értekeztem, pezsgőt bárhol és bármikor, de nem csak lehet, ámbátor érdemes is inni.
Na meg persze egy nagy palack hűtött víz, hiszen a bor mellé a víz nélkülözhetetlen. A nyár mellé is az, persze, úgyhogy dupla adagot vigyünk a szervezetbe.
És hát tanuljunk a mediterrán népektől, borozni nem jó és nem érdemes csak úgy, pusztán borral. Étel is kell az asztalra, valami harapnivaló, mondjuk egy tálka Bock-kékszőlőmagolaj vulkáni sóval, szőlőmaglisztes kemencés lepénnyel pont belefér a nyári délutánba.
A teraszon már nem csak én üldögélek, egy fiatal pár költi el kései ebédjét, egy négyes asztalnál férfitársasság poharazgat.

Olvasgatásba csap át az írás, a pohár is kiürül, Matěj Hořava bánáti történeteit olvasgatom, Pálinka címen jelent meg. A bánáti cseh falvakról eddig keveset tudtam, de bácskai szülőfalum tizennyolcadik századi újratelepítésekor oda is érkeztek cseh telepesek, viszont ők beleolvadtak a magyar, szerb, horvát, sváb sokadalomba, legalábbis a cseh identitás odahaza nem tűnt fel.
Ehhez a könyvhöz viszont egy fröccs kell, lazán csak, egy hosszúlépés az olaszrizlingből. Aminek itt sváb és magyar identitása lehet, de Közép-Európában hányat is sorolhatnék még fel? Nem számolunk, töltünk. Könnyed, elég gyümölcsös olaszrizling, jól áll neki a szódavíz.

A teraszon közben kisebb csoportosulás támad, felnézek és tudatosul bennem, öt óra körül járhat az idő, indul a pincetúra. Ha nem lennék lusta, most sétálnék egyet a pince hűvösében, nem is tudom megszámlálni, hányszor jártam már odalenn és még nem untam meg. Kishordók, nagyhordók, végtelen hordós folyósó, a borkápolna, avagy körpince a túra végén, belesni a bortrezorokba, megnézni, miből is tettek el Bock-tartalékba.
Most azonban maradok a teraszon, csatlakozik a család is, elég volt a medencéből, játszótérből, pihenésből. Úgy érzem, közeleg a vacsoraidő.

Laci, akit régebbi időkben főúrként emlegetnénk egy boros novellában, és aki mindig tud valami újdonságot elővarázsolni, most egy finomseprőn érlelt chardonnay palackot vesz elő, maradt a szakmai kóstolóról, címke sincs rajta, viszont a bor bitang finom, kicsit krémes, de maradt benne gyümölcs is szépen. A vajas-vajkrémes-édesfűszeres chardonnay világot kedvelők is megízlelhetik, ez frissebb, de most épp izgalmasabb.
Ahogy telik a terasz, úgy lesz nagyobb a zsivaj, a házigazda épp egy nagyobb csapattal kóstol, a szavait éppúgy isszák, mint a borát. Mi is a borra figyelünk, az igencsak kiváló 2019-es malbec vezeti fel a Bock-steaket, ami mellé már a Bock 70+ érkezik. Tökéletes páros. Kékfrankos, merlot és cabernet franc házasítása, nagyon egyben van, nagyon harmonikus, most épp a 2018-as évjárat van forgalomban, ahogy olvasom, elég sok borverseny zsűrijének is tetszett. Ennél több egy júliusi estén nem is kell, ebben már van villányi kraft épp elég, de még egy második pohár is belefér.
Már a desszerten is túl vagyunk, amikor Laci még hoz egy meglepetést, a régi pincében járt a szomszédos nagy csapat, ahol több évtizedes archívum pihen és onnan érkezett egy palack. A nyolcvanas évek második feléből származik, portugieser vagy kékfrankos. A címke mér rég leporladt, vannak ilyen rejtélyes palackok. Ahogy a pohárban nyílik és belekóstolok, szerintem inkább kékfrankos lehet, de még mindig él, ősz is ugyan, kicsit pocakos is, de még végigsétál a korzón, sétapálcával persze.

A gyerekeseket a teraszon felváltják a vidámabb csapatok, feltekerik a terasz hangerejét, de ezek a boros vidámság hangjai. A család nyugovóra tér, én még elüldögélek egy pohár 70+ a poharamban, egy palack félretéve egy későbbi alkalomra, ki tudja, mikor lesz egy teljes szabad délutánom a Bock-teraszon.
Közben olvasgatok tovább, Horst Hummel, villányi borász és berlini ügyvéd, nem mellesleg kiváló irodalmár, boros esszéit olvasom az 1749.hu oldalon.
„(…) A bornak ivóra van szüksége, akiben ugyancsak értelmesen kiteljesedik valami. És nem csak bármi. Tudnia kell a borban bekövetkező sikerülés lehetőségéről, és tudnia kell, hogy ez a pillanat mikor jön el. Ez az értelemképesség maga a történetiség kiteljesedése az ivóban, aki csak ettől válik boldogságképes lénnyé. Csak így történhet meg benne a boldogság a borban kiteljesedő értelemmel való találkozás pillanatában.
Addig sok minden félresikerülhet. Az ivóban és a borban is. Hogy mindaz, ami van, van, még nem jelenti azt, hogy értelmes is. Csak azt jelenti, hogy megvan a lehetősége.
Minden bornak megvannak a csak neki megadatott lehetőségei, hogy borrá váljon. És csak ezek vannak neki, több egy sem. Csak egy vagy-vagy van. A bor vagy borrá válik, vagy semmi nem lesz belőle. Olyan nincs, hogy csak kicsit váljon borrá. Olyan viszont van, hogy félresikerüljön.”
Ülök a teraszon, kortyolgatom ezt a pohár hetvenpluszt (nem könnyen kezelhető és ragozható név, tegyük hozzá), a harmadik pohár igazság szerint, és azt érzem, sikerült a kiteljesedés, borban és ivóban egyaránt.

-Győrffy Zoltán-

A fröccs maga a művészet…

Már születésénél is irodalmunk nagyjai bábáskodtak: Vörösmarty Mihály, Czuczor Gergely és Fáy András, de a fröccshöz nélkülözhetetlen szikvíz, illetve a szikvizes palack, azaz Jedlik Ányos találmányának megjelenése óta eltelt közel 200 évben több írónkat és költőnket is megihlette ez a jellegzetesen magyar ital, melyet 2013-ban fel is vettek a Magyar Értéktárba. Mellettük számos névtelen „alkotó” is hozzájárult, hogy több generáció kreativitásának eredményeképpen elnyerje méltó helyét a fröccs és annak szinte megszámlálhatatlan fajtája a – Maci fröccstől a fröccskoktélokig – a magyar gasztronómiában.

A történet persze még ennél is régebbi időkre nyúlik vissza. Már az ókori görögök is gyakran keverték a bort vízzel, de a vízbe a „gyöngy”, vagyis a széndioxid buborékok először 1767-ben kerülhettek csak bele a tudós brit papnak, Joseph Priestly-nek köszönhetően. A nagyüzemi gyártás viszont még sokáig váratott magára, magát a szifonfejet ugyan már 1813-ban Charles Plinth szabadalmaztatta, de még nem volt képes olyan palackot gyártani, amely elég erős lett volna a szódavíz biztonságos tárolásához. Jedlik Ányos találta meg kísérletei közben erre a megoldást 1826-ban, így hamarosan, 1841-től már el is indulhatott a magyar szikvízipar, Jedlik Ányos unokaöccsének köszönhetően.

A sikeres „marketing kampány” pedig már annak a szüreti, baráti találkozónak köszönhető Fáy András fóti présházában 1842-ben, ahol először került a borba szóda, és született meg az ízig-vérig magyar „fröccs” név, Vörösmarty Mihály nyelvi leleményének hála. Jedlik ugyanis itt mutatta be barátainak, hogyan hígítja ő – gyomorbántalmai miatt – a bort szódával, és el is nevezte az italt Spritzernek, amit Vörösmarty túl németesnek talált és azonnal átkeresztelte fröccsre. Vörösmarty tollából vers is született e jeles esemény alkalmából Fóti dal címen: „Fölfelé megy a borban a gyöngy; Jól teszi,Tőle senki e jogát el, Nem veszi…”

Mitől fröccs a fröccs, avagy a fröccskészítés aranyszabályai

1. A fröccs lelke a szódavíz. Bár gyakran használják, a szénsavas ásványvíz nem tudja teljes mértékben helyettesíteni a szódát. A fröccsben mindig annyi buboréknak kell lennie, hogy legalább 5 percen át maradjon belőlük a pohárban.

2. A klasszikus sorrend: előbb mindig a bor, majd a szóda kerüljön a pohárba.

3. A fröccsöt elsősorban illatos fehérborból, friss, reduktív fehérborból, rozéból, illetve sillerből készítsük. Kerüljük az édes, a testes, fahordós érlelésű, a minerális, valamint a palackos érlelésű, idősebb borokat. Ha kicsi a bor savtartalma, akkor is inkább magában igyuk, mert a szénsav hatására édes lesz és elveszti szomjoltó hatását.

4. A bort és a szódát is hűtsük le a megfelelő hőmérsékletre, azaz 5-7 fokra.

5. Fogyasszuk a fröccsöt borospohárból, így jobban érvényesülnek a bor illatanyagai.

Fröccs Lexikon

Krúdy Gyula ennek inkább a fordítottját kedvelte, főleg a nagy ivászatok után, amikor ugyanis „Gyógyvizet rendel!” kéréssel fordult a csaposhoz, az már tudta, hogy egy Hosszúlépést (1 dl bor + 2 dl szóda), azaz Fordítottat kell adnia. Van olyan fröccsünk is, amit magáról az íróról neveztek el Krúdy-fröccsnek (9 dl bor + 1 dl szóda), aki szerint víz ilyen arányban „megnevetteti” a bort.
Másik neves magyarunkról elnevezett fröccs a Deák bólé, vagy más néven Diákfröccs, amiben inkább a szódán van a hangsúly a kevés bor mellett. Ha netán Sóherfröccsöt, vagy más néven Távolugrást (1 dl bor + 9 dl szóda) kérnénk sem lövünk nagyon mellé, ha nem akarjuk túlzásba vinni az alkoholt.

Ha azt szeretnénk, hogy a borhoz épp egy kis spriccentésnyi szóda kerüljön, akkor Harmatost kérjünk, ami nevét onnan kapta, hogy a boros pohár felett csak elspriccelünk egy adag szódát. Ez lehet akár egy Góré fröccs, vagy Ijesztett, amikor 1 vagy Jedlik Ányos első pohár fröccse óta számtalan verzió jött létre, mindenki a maga ízlésének megfelelően kérte a bor és a szóda e remek kombinációját. A keverési arányoknak megfelelően, ma már különféle elnevezésű fröccsöt kérhetünk kedvenc helyünkön, hiszen annyi fröccsfajtával, mint amennyit mi magyarok kitaláltunk, szinte sehol máshol nem találkozunk.
Mindegyikhez egy-egy hangulat köthető, és szinte minden változathoz tartozik egy történet is, ami még inkább szívet-lelket melengetővé teszi ezt a magyar hungarikumot.

József Attila tragikus sorsú írónk a Kisfröccsöt (1 dl bor + 1 dl szóda) csak Füttynek nevezte, hiszen „egy füttyre” meg lehet inni, de nevezik Rövidlépésnek, vagy Kis pirosnak is, ha vörösborból készül.
Ugyanígy több neve van Háziúrnak is (4 dl bor + 1 dl szóda), ha Bivalycsókként, Nagy házmesterként vagy Tömbházmesterként kérjük, akkor is fogják tudni mire is szomjazunk. Viszont semmiképp se keverjük össze a sima Házmesterrel (3 dl bor + 2 dl szóda), mert még meglepődünk, hogy miért is gyengébb italunk, mint amire számítottunk. A gyengébb arányokért kérdd inkább a Viceházmestert (2 dl bor + 3 dl szóda), ha pedig csak ízlelgetnéd a bort a szódában a Lakófröccs, vagy más néven Kis házmester (1 dl bor + 4 dl szóda) a neked való fröccs.

Valaki egy füttyre issza a bort, míg Móra Ferenc jobban szerette „egy hajtással a gallér mögé küldeni” italát, ezért is nevezik a Nagyfröccsöt (2 dl bor + 1 dl szóda) Hajtásnak vagy Húzásnak.
2 dl pohár borhoz kerül az egy spriccentésnyi szóda, pont annyi, amennyi még a pohárban elfér.

A foci kedvelőknek a meccsnézés mellé a Magyar-angolt (6 dl bor + 3 dl szóda), vagy Wembley-fröccsöt ajánljuk, ha olaszrizlingből kéred akkor egyszerűbb, ha Puskás-fröccsöt rendelsz. Ha egy kicsit enyhébbre vágysz, akkor inkább a Sport fröccsöt (1 dl bor + 4 dl szóda) válaszd!

Ha épp vidéken jársz se félj Polgármestert (4 dl bor + 6 dl szóda) vagy Alpolgármestert (6 dl bor + 4 dl szóda) kérni, tudni fogják, hogy nem a falu első emberéért kiáltasz. Ha pedig maradnál a fele-fele arányoknál, kérj egy Bakteranyóst (2,5 dl bor + 2,5 dl szóda), nagyobb mennyiségben pedig inkább kérj egy Maflást, vagy Maflát (0,5 liter bor + 0,5 liter szóda).

Az Ampullát (másfél literes pillepalackban) vagy a Lámpást (1,5 liter bor + 0,5 liter szóda) akár haza is viheted, ha helyben nem bírsz vele, ez utóbbiról Babay József író úgy vélekedett, hogy aki ilyet ivott, lámpással kereshette a józanságát. Szintén elvitelre mérték a Csatost is (1 liter bor + 0,5 liter szóda), ami pont egy kristályvizes üvegnyi mennyiség, így könnyen haza lehetett vinni.

Ha növelnéd a mennyiséget és nemcsak magadra gondolnál – mert ki tudna ennyit egyszerre egyedül meginni –, akkor neked való az Avasi fröccs (7 dl bor + 3 dl szóda) vagy a Kőműves (25 dl bor + 5 dl szóda), amit a barátokkal közösen fogyaszthatsz el. Ha pedig Instant fröccsöt kérsz számíts rá, hogy egy szódásszifon bor + patron kombinációját fogod kapni.

Ha a bor és a szóda ízénél valami többre vágysz és egy kis édes ízvilággal bolondítanád meg a fröccsödet, a Borsszem Jankó (2,5 dl szódás málnaszörp + 2,5 dl bor) a Kagál (tetszőleges fröccs + teáskanál málnaszörp), vagy a Maci (vörös kisfröccs + málnaszörp) a te fröccsöd, málnaszörppel ízesítve.

A rozérajongóknak pedig az Aranylövés a tökéletes választás, ami a nagyfröccs arányait követve nyújt jéghideg felfrissülést.

Végre itt a várva várt második BOCK Vlog!

Ebben az epizódban betekintést nyerhettek pincerendszerünkbe, megismerhetitek a híres jammertáli családi pince történetét egyenesen Józsi bácsitól, valamint a hordók titokzatos világába is elkalauzolunk titeket Nézzétek újra együtt velünk!

Még több tartalomért iratkozzatok fel Youtube csatornánkra, kövessetek minket a Bock Bor facebook , illetve Bock_Wine_Estate Instagram oldalunkon!

Ha pedig megkívántátok borainkat, látogassatok el webshopunkra.

Évjáratok és tévhitek

A fogyasztói érdeklődést kutatók azt vélik, rövid és célzott információkat kell eljuttatni a vásárlókhoz. A média szeret túlozni és leegyszerűsíteni, a kettősség sok félreértést szülhet. Nincs időnk sok mindennek utána olvasni, mindent leellenőrizni, viszont a jól hangzó mondatokat, állításokat, főleg, ha sokszor halljuk őket, megjegyezzük és akár vissza is tudjuk mondani egy-egy arra alkalmas élethelyzetben. Például, hogy a jó bor minél idősebb, annál jobb lesz. De van ezekben a mondatokban igazság? Következzen egy csokor a boros tévhitekről, koncentráljunk ezúttal az évjáratokra!

Mikor a legjobb a rozé?

Csak az ideit, csak a frisset vedd meg! Kihallgatom vásárlótársaimat. A szupermarket borospolcait nézegetem, rutinból, mert vásárolni bort most nem fogok, ki is dobnának otthonról, meg a borospolcokra sem fér már újabb palack. De azért ha már egyedül vásárolok, hagyok időt a bámészkodásnak, szombat reggel van, a család még otthon alszik.

Rozéból tényleg csak a friss a jó? Egyre korábban jönnek ki a friss, primőr rozék, néhány éve még csak novemberre jelentek meg, mára már szeptember elején büszkén hirdetik a ropogós rozét a gazdák. Csak a friss a jó, vagy jó egyáltalán ez a nagyon korai borozás?

Van valami belülről fakadó türelmetlenség bennünk, amit ha némi versenyszellemmel kombinálunk, könnyen korai rozé lesz belőle. A fogyasztónak már szüret előtt kellene a friss, az újbor, a kereskedő naponta hívja a borászt, küldi az üzeneteket, a borász meg kénytelen-kelletlen kötélnek áll, a bevétel nagy úr, nem csak pandémiás időkben.

Így lesz egyre korábban újborunk, ami friss, ropogós, van benne izgalom, de csak ideig-óráig. A bor természetes folyamatok révén lesz időtálló, a gyorsított eljárásoknak az eltarthatóság, az érlelhetőség a kárvallottja. Bár rozét érlelni senki se szeretne, így a nagyon friss rozékat mielőbb fogyasszuk el. Amelyek azonban később jelennek meg, ott már érdemes hónapokban gondolkodni, akár kartonszámra bevásárolni.

De vajon van-e olyan rozé, ami nem csak egynyári virág és akár évekig élvezhető? Ha a boltok polcain keresgélünk, kevés ilyent találunk. A legtöbb magyar rozé rövid távra, egész gyakran direkt fröccsbornak készül. A kivételek azonban önállóan és hosszabb ideig is élvezhetők, vannak kísérletek a héjon tartási idővel, a hordóhasználattal, seprőn tartással, miegyébbel, hogy komolyabb borok is készüljenek a rozéuniverzum egyes szegleteiben.

Portugieser – csak Márton-napi bor?

A portugieser (vagy ahogy egykoron hívták, a kékoportó, alias oportó) évszázadokon át alapozta meg a villányi gazdák fogyasztását és bevételét. A kilencvenes években azonban fordult vele a világ, előtérbe kerültek a nagy nemzetközi fajták és a háttérbe szorított portugieser a Márton-napi libavacsorák állandó szereplőjévé vált. Ez az a fajta, amely képes arra, hogy már novemberben frissességet, gyümölcsösséget, borosságot is mutasson, de ne ragadjunk le itt.

Egy részét megisszuk ugyan frissen, de a primőrön túli oportó-világ sokkal izgalmasabb. A szüret utáni év elsőharmadában megjelenő portugieserek hosszabb távon élvezhetők, palackérlelést mutatnak, akár évekre eltehetők, jó, nem évtizedekben mérjük az érlelhetőséget, de az csak ritka boroknak adatik meg, erről majd később.

A gyümölcsös, könnyed, jó savú portugieserből sok termelő esetében bátran leemelhetjük az eggyel korábbi évjáratot is, sokszor meglephet bennünket a bor minősége, abszolút pozitív értelemben.

A Portugieser du Monde, a fajta világbajnokságának főszervezőjeként hét éven át kóstolhattam a világ legjobb kékoportóit és nagyszerű élményekben volt részem. Nagyon sok olyan 5-10 éves bort találtunk, amelyek egyedülálló kóstolási tapasztalatokban részesítettek, de arra is akadt példa, hogy a nyolcvanas évekből még működő oportót bonthattunk.

Ráadásul egyre több pincészet gondolkodik, persze megfelelő évjárat esetén válogatásokban, ahol egy kicsit a fajta mélységeire is idő jut, amikor a különcségekre is beleférnek és izgalmas borok jönnek létre, volt már példa Villányban pezsgőre, édes desszertborra vagy akár hosszú hónapokon át hordózott, vastag vörösborokra is. És mindegyik működött!

Fektessünk be, fektessük el!

No de nézzük meg azt is, valójában mit érdemes elfektetni. Ha őszinték szeretnénk lenni, ezt előre szinte senki sem tudja megmondani minden borról. Azt nagyjából tudjuk, hogy mondjuk egy tokaji aszú (jó pincészetből, jó évjáratból) több évtizedes érlelési potenciállal bír. De mennyit bírnak a vörösborok?

Villányban a nyolcvanas évek vége óta kóstolhatjuk a családi pincészetek minőségi borait, így alig három évtizedes az a tapasztalat, amivel rendelkezünk. De ennyi is elég volt arra, hogy az már kiderült: a kiemelkedő villányi borok, a nagy vörösborok, igazándiból olyan 3-5 éves koruktól kezdve mutatják meg szebbik arcukat, de általában 8-10 évesen érik el azt a szépséget, ami kiemelkedő borok esetében akár 15-20 éves korukig is ott marad bennük.

A személyes élményeim közül az érlelhetőséget Villányban leginkább Tiffán Ede 1967-es cabernet franc-ja mutatta meg, amiből már csak alig pár palack létezik, és ami még az egykori kombinát keretein belül készült el, szűztermésként. Ötvenegy éves korában kóstoltuk meg nemzetközi szakírókkal és ott mindenki elhitte, miért Villány a fajta igazi otthona.

Vagy ilyen aha-élményt adott egy Pécsi Borozó kóstolónkon a Bock Capella 2007. Tizenkét évesen olyan csúcson volt, ami az egyik legnagyszerűbb élményt adta, ahogy kiteljesedett és ahogy utána a maradék palackot elkóstolgatva egyre izgalmasabb lett, egyre több réteget mutatott meg. Azóta nem is kóstoltam, nehogy megtörjön a legenda varázsa, de biztos vagyok benne, hogy még mindig nagy élmény lehet.

A világban készített borok 85-90 százaléka azonban olyan bor, amit 1-2 éven belüli fogyasztásra készítettek. Van olyan 8-12 százalék, itt a borokat már akár 3-8 évig is érlelhetjük, fejlődhetnek, ritka esetekben túl is teljesíthetik a várakozásainkat. És van az a 2-3 százalék, ami miatt igazán érdemes borokkal foglalkozni, amelyek akár évtizedekig is eltarthatók és élvezhetők.

Hogy mi tartozik ebbe a 2-3 százalékba? Nos, ezt előre nem mindig lehet megmondani. A borjedik, a Master of Wine-ok talán jobban tudnak prognózist adni. Jómagam azt mondhatom, hogy egy harmonikus, jól strukturált, nem túl alacsony alkoholtartalmú (mondjuk 12 % felett), nem túl alacsony savakkal rendelkező bor jó eséllyel indul, amihez az is kell, hogy már fiatal korában ne érezzünk benne semmiféle hiányosságot.

Villányban az átlagosan nagyobb az esély arra, hogy érlelhető vörösborokat kapjunk, kóstoljunk, hallgassuk meg a vendéglátónkat és próbálkozzunk egy nekünk tetsző bort eltenni, egy-két kartonnal akár és negyedévente, félévente elővenni, bontani, megfigyelni, ahogy érik, ahogy fejlődik. Játéknak sem utolsó…

Győrffy Zoltán 

A böjt szinte az összes világvallás szerves részét képezi, a nagyböjt a keresztény közösségekben a húsvét előtti negyven napos előkészületi, bűnbánati időszak. A böjt vallásos gyakorlata a bűnbánatot, az áldozathozatalt és a megtisztulást szolgálja.

Időközönként szükségünk van a megújulásra kívül-belül, ehhez szeretnénk segítséget nyújtani és pár recepttel készültünk, melyeket egyszerű elkészíteni és tökéletesen beilleszthető a böjti időszakhoz kapcsolódó táplálkozásba.

Tésztaétel (vegán, laktóz- és gluténmentes)

Hozzávalók 2 főre:
• 20 dkg felkockázott zeller és sárgarépa vegyesen
• 2 db alma
• 15 szem dió
• 15 dkg tojásmentes, durum száraz tészta, vagy alternatíva lehet a gluténmentes, illetve növényi eredetű tészta
• 1 kiskanál BOCK Kékszőlőmag mikroőrlemény
• BOCK Kékszőlőmag olaj
• kevés só, bors

A diót, majd vele a reszelt almát pirítsuk meg BOCK kékszőlőmagolajon.
Keverjünk hozzá a már előre lepirított, kis sóval, borssal ízesített zöldségkeveréket, majd adjuk hozzá a megfőzött tojásmentes durum tésztát, vagy a növényi eredetű tésztát.
Szórjuk meg 1 kiskanál BOCK kékszőlőmag mikroőrleménnyel, forgassuk jól össze.
A tészta remekül felveszi a képződött finom és egészséges szaftot. Könnyű vacsorának tökéletes lehet.

Saláta (vegán, laktóz- és gluténmentes)

Hozzávalók 2 főre:
• 20 dkg vegyes saláta elszelve (jégsaláta, fejes saláta)
• egy marék szeletelt káposzta
• egy marék kukorica
• egy felkockázott alma, vagy körte
• egy mandarin leve
• fél citrom leve
• BOCK Kékszőlőmag olaj
• só

A salátát, a káposztát, a kukoricát és az elszelt almát, vagy körtét egy tálban összeforgatjuk, majd elkészítjük a salátaöntetünket. A fél citrom és a mandarin levét kifacsarjuk, teszünk hozzá ízlés szerint sót, egy kis BOCK szőlőmagolajat, jól összekeverjük és a salátára öntjük. Igazán gyors és könnyű fogás lehet vacsorára, ráadásul tele van vitaminnal és rosttal.

Rakott karfiol quinoával (guténmentes, elkészíthető laktózmentes és vegán változatban is)

Hozzávalók 2 főre:
• 15 dkg főtt quinoa
• 20 dkg karfiol
• 2 főtt tojás, vagy alternatívaként vegánoknak tofu
• egy pohár natúr joghurt, ami helyettesíthető növényi joghurttal
• 15 dkg reszelt sajt, ami helyettesíthető vegán, növényi sajtkészítménnyel
• BOCK Kékszőlőmag olaj
• só, bors őrölt pirospaprika

A karfiolt sós vízben előfőzzük, vagy ha van párolásra alkalmas edényünk, akkor előpároljuk, akkor lesz tökéletes, ha kissé megpuhul, de még ress marad. Üvegtálban, vagy tepsiben elkezdjük rétegezni a hozzávalókat. Először lerakunk egy réteg zöldséget, sózzuk, borsozzuk ízlés szerint, ezt megszórjuk egy adag már megfőzött quinoával, amit meglocsolunk egy kis BOCK szőlőmagolajjal, majd a szeletelt főtt tojás, vagy tofu következik egy rétegben. Ezt legalább még egyszer ismételjük meg, de ha több réteget készítünk, akkor még finomabb lesz. A végén a natúr joghurtot kikeverjük sóval, borssal, őrölt paprikával, leöntjük vele a rakottast és megszórjuk sajttal. Utolsó mozzanatként betesszük a sütőbe 200°C-ra, ahol körülbelül 10-15 perc alatt aranybarnára sütjük. Egészségesen laktató húsmentes fogás, melyet bátran ajánlunk a böjti időszakban.

Tápióka puding gyümölcspürével (vegán, laktóz- és gluténmentes)

Hozzávalók 2 főre:
• 10 dkg tápióka gyöngy
• 1 l kókusztej
• 0,2 l víz
• méz, nádcukor, vagy bármilyen növényi szirup ízlés szerint
• 1 ek. BOCK Kékszőlőmag olaj
• BOCK  Kékszőlőmag Mikroőrlemény
• 10 dkg gyümölcs

A tápióka gyöngyöt megfőzzük a víz és a kókusztej elegyében, annyi mézet, illetve nádcukrot adunk hozzá, amennyit az ízlésünk megkíván. Fontos, hogy egészen addig főzzük a tápióka gyöngyöt, amíg a kis fehér részek át nem változnak teljesen átlátszóvá, egyneművé, akkor tökéletes, ha puding állagú, de még könnyen keverhető. Ha szükséges pótolni még folyadékkal, bátran megtehetjük, hogy az állaga megfelelő legyen. Mielőtt szervírozzuk, hozzákeverünk egy evőkanál szőlőmagolajat. Még melegen kis tálkákba szedjük, végül bármilyen gyümölcsből készíthetünk a tetejére pürét, amihez adjuk hozzá a szőlőmagőrleményt. Igazán finom egzotikus gyümölccsel, például mangóval, de tökéletes feltét lehet rá bármilyen gyümölcs, amit otthon a kamrában találunk.

Jó étvágyat hozzá!

-Szőke Nelli-

Különleges alkalomra nem mindennapi bor illik. Manapság már óborokból is széles kínálat áll rendelkezésünkre és ha hozzájutunk egy effajta régi tételhez, akkor ne feledjük, hogy fontos lépéseket kell eszközölnünk a palack kinyitása, kitöltése, kóstolása során.

Az alábbiakban összeszedtük, hogy mire érdemes figyelni, ha egy idősebb, esetleg régóta tárolt bort szeretnénk kóstolni.
Kóstolási útmutatónk irányadó lehet, ugyanis egy húsz, harminc éves bor igazi kuriózumnak tekinthető, mind értékét, mind egyediségét tekintve.

Óborok a középpontban

Amennyiben az óbort a közeljövőben kívánjuk elfogyasztani, úgy az esetleges vásárlás után, a szállítást követően érdemes álló helyzetben tárolni. Legalább pár napig nyugalomba kell helyezni bontás előtt, hogy az esetleges üledék, ami az elmúlt évtizedek alatt képződött, leülepedjen. Ha a bort a közeljövőben nem fogyasztanánk el, úgy tárolását fektetve, sötét helyen és pincehőmérsékleten javasoljuk.

A palack nyitása

A palack kibontása is kiemelt figyelmet igényel. A dugó kihúzása előtt nézzük meg, hogy milyen mély a palack szájában a dugó hossza és figyeljünk rá, hogy a dugóhúzó spirálja végig be legyen tekerve teljesen, mielőtt kihúzzuk a dugót. Igen fontos lépés, ugyanis ez a mozzanat biztosíthatja, hogy a dugó egyben, törés nélkül kerüljön ki a palackból. Ezután óvatosan húzzuk ki a dugót a palackból.

Dekantálni kell

Egy igazán különleges óbornál fontos és kihagyhatatlan lépés a dekantálás, ami áttöltést jelent. Az idősebb boroknál az eljárás során az üledék eltávolítására is szolgál, fiatalabb borok esetében levegőhöz, oxigénhez juttatjuk a bort, így még jobban előjönnek az illat és zamatanyagok. Erre a célra a legalkalmasabb a dekantáló edény. Ha professzionális módon akarunk eljárni, akkor használhatunk égő gyertyát is, mellyel hátulról világítsuk meg a palackot, ezáltal dekantálás közben látjuk mikor érünk az üledékhez. A dekantáló üvegbe áttöltött bort pihentetni kell körülbelül húsz, harminc percig, de ha nagyon régi, húsz, harminc éves tételről beszélünk, akkor akár másfél óra szellőztetés is járhat neki.

A kóstolás előtti utolsó dolgunk a borunk szakszerű kitöltése a pohárba. Akár palackból, akár dekantáló edényből töltjük a bort szellőztetés után, mindig lassan, óvatosan kell töltenünk, hogy az üledék a palack vagy az edény alján maradjon.

Fontos még említést tennünk a bor színéről. Amikor óbort kóstolunk és téglás, barnás színárnyalatot tapasztalunk, nem kell megijednünk, egy öreg, régi tételnél ez megszokott és megengedett.

A megérdemelt kóstolás

Végül a várva várt pillanat, amikor a poharunkban láthatjuk kóstolni kívánt óborunkat, ami egy ilyen egyedi és öreg tételnél megköveteli a több pontból álló professzionális kóstolást is.

Ha a fent említett tanácsokat megfogadjuk, biztosan páratlan kóstolási élményben lesz részünk.

Érdemes távlatokban gondolkodni és kedvenc évjáratainkból eltenni a pince mélyére pár palackot, hogy évek múltán vissza tudjuk kóstolni őket.

-Szőke Nelli-

Már ismeretes mindenki számára, hogy a szőlő bogyója és levele nagyon finom, igen egészséges, A-, B-, E- és C-vitaminban gazdag, emellett, nyomelemeket és ásványi anyagokat is tartalmaz. Az utóbbi évtizedben több nemzetközi és magyar kutatás is bizonyította, hogy a gyümölcs egyik legértékesebb része lehet a szőlőmag, amelyben igen nagy arányban koncentrálódnak a jótékony hatású polifenolok. A szőlő magjának préselése során értékes olajat kapunk, majd a kipréselt szőlőmag pellet tovább őrölhető mikroőrleménnyé. Utóbbiból akár tablettát, vagy kapszulát készítenek.
Alkalmazása és használata több száz évre tekint vissza a múltba, értékes komponensei miatt már bizonyított, legyen szó belső, vagy külső felhasználásról.
A szőlőmagolaj és az őrlemény magas polifenol tartalma miatt természetes antioxidánsnak számít, így az utóbbi években egyre keresettebb az egészség- és szépségiparban.

Dr. Péter Iván, bőrgyógyász, kozmetológus szakorvos véleménye a szőlőmagolaj hatásmechanizmusáról:

„A bőrünkön bedörzsölve, masszírozva gyorsan beszívódik, ezért nagyon hasznos szerepet tölt be a száraz bőr kezelésében. A bőrszárazság tünetei mellett a bőr rugalmasságának elvesztése szintén kiválóan kezelhetőek szőlőmag olajjal. A bőrünk öregedése a genetikai adottságok mellett a környezeti tényezők együttes hatásának is függvénye. A környezeti tényezők között a legfontosabbak a hosszú évek alatt szerzett UV károsodás és a kozmetikumok gyakori használata, ennek eredménye lesz a bőr struktúrájának fellazulása. A szőlőmagolaj a száraz, berepedezett, bőrön gyorsan bejut a mélyebb bőrrétegekbe, és magas antioxidáns tartamának köszönhetően a bőrünk állapotát javíthatja, vitalizálhatja. Így rugalmasságot, feszességet ad a bőrnek, regenerálja a kollagén szövetet, egyszóval revitalizál. Fontos kiemelni, hogy linolsavat tartalmaz, ezáltal gyulladásgátló hatását kihasználva a szőlőmag olajat hétköznapi esetekben, pl. égés, napégés, bőrgyulladások, is hatékonyan lehet alkalmazni. Számos élettani hatása miatt a belső kezelés kiegészítheti a külső alkalmazást. Mivel ez nem gyógyszer, túladagolásának veszélyei csekélyek, hatékonysága, hatóanyag koncentrációja viszont mindenképpen, akár betegségek megelőzésében is
javasolt.”

Az eredeti interjú itt elérhető >>

Szőlőmagolaj természetesen

A szőlőmag olaj felhasználási területe egyre szélesebb körben terjed a szépségiparban. Mára a belőle készült finom kozmetikumok tömkelege áll rendelkezésre a piacon.
Míg évekkel ezelőtt az elsődleges szempont egy kozmetikum választása során az illat, a csomagolás, vagy a reklámok erejének hatása volt mérvadó, mára- és nyilván ez a korral is jár- nagyobb hangsúlyt kap egy adott kozmetikum tartalma, összetevői, származása. Egyre nagyobb teret hódít, ha az adott termék nem tartalmaz mesterségesen előállított és hozzáadott anyagokat. Az emberek többsége kifejezetten érzékeny ezekre a témákra, kiemelt szempont, hogy minél természetesebb legyen az, amit magunkra kenünk, legyen az kézkrém, szérum, vagy arcmaszk.

Emlékezzünk vissza nagyszüleink idejére, amikor ők maguk főzték a szappant, ugyanúgy, ahogy az élelmiszereket, a tisztálkodási szereket is maguk állították elő, abból, ami rendelkezésükre állt. Érdemes talán néha nekünk is visszatekinteni és visszatérni gyökereinkhez. Nem véletlenül lel egyre nagyobb népszerűségre az újra felfedezett szappan, legyen az levendulás, vagy éppen szőlőmagolajos. Kevés összetevőből áll ugyan, de annak pontosan tudjuk az eredetét, arányait, természetes mivoltát és talán ebben rejlik töretlen sikere is.

Szőlőmag a kozmetikában

Nemzetközi kutatások bizonyítják, hogy a kékszőlőmag hatóanyagai hozzájárulnak az egészséges bőr megőrzéséhez. A szőlőmag olajat, illetve az őrleményt megtalálhatjuk még különböző finom kozmetikumokban, többek között ajakbalzsamokban, előszeretettel használják arc-, illetve kézkrémek készítésénél, találkozhatunk sminklemosó, vagy akár szérum formájában is vele. Az olaj és az őrlemény hozzáadásával a fent említett termékeknek hidratáló, revitalizáló, gyulladáscsökkentő, feszesítő hatásukat érezhetjük bőrünkön, már rövid ideig történő használatuk után. Ráadásul, ha még extra összetevőként tartalmaznak egyéb természetközeli, a kozmetikában használatos anyagokat, (például: sheavaj, mandula olaj, kollagén, Q10 koenzim, hyaluronsav, agyag, kókuszolaj stb.) akkor a hatásfokuk még erősebbé válhat. Mindenképpen érdemes tehát kipróbálni a szőlőmagolajjal és őrleménnyel készült kozmetikai termékeket, nem fogunk csalódni bennük.

-Szőke Nelli-
[ajandekutalvany_banner from=”2021-02-01″ till=”2021-02-15″][/ajandekutalvany_banner]