Menü

Egy magyar gasztronómiai találmány: a fröccs

BockBorkóstolásBorospohárFröccsVillányi Borvidék 2021. június 23.

A fröccs maga a művészet…

Már születésénél is irodalmunk nagyjai bábáskodtak: Vörösmarty Mihály, Czuczor Gergely és Fáy András, de a fröccshöz nélkülözhetetlen szikvíz, illetve a szikvizes palack, azaz Jedlik Ányos találmányának megjelenése óta eltelt közel 200 évben több írónkat és költőnket is megihlette ez a jellegzetesen magyar ital, melyet 2013-ban fel is vettek a Magyar Értéktárba. Mellettük számos névtelen „alkotó” is hozzájárult, hogy több generáció kreativitásának eredményeképpen elnyerje méltó helyét a fröccs és annak szinte megszámlálhatatlan fajtája a – Maci fröccstől a fröccskoktélokig – a magyar gasztronómiában.

A történet persze még ennél is régebbi időkre nyúlik vissza. Már az ókori görögök is gyakran keverték a bort vízzel, de a vízbe a „gyöngy”, vagyis a széndioxid buborékok először 1767-ben kerülhettek csak bele a tudós brit papnak, Joseph Priestly-nek köszönhetően. A nagyüzemi gyártás viszont még sokáig váratott magára, magát a szifonfejet ugyan már 1813-ban Charles Plinth szabadalmaztatta, de még nem volt képes olyan palackot gyártani, amely elég erős lett volna a szódavíz biztonságos tárolásához. Jedlik Ányos találta meg kísérletei közben erre a megoldást 1826-ban, így hamarosan, 1841-től már el is indulhatott a magyar szikvízipar, Jedlik Ányos unokaöccsének köszönhetően.

A sikeres „marketing kampány” pedig már annak a szüreti, baráti találkozónak köszönhető Fáy András fóti présházában 1842-ben, ahol először került a borba szóda, és született meg az ízig-vérig magyar „fröccs” név, Vörösmarty Mihály nyelvi leleményének hála. Jedlik ugyanis itt mutatta be barátainak, hogyan hígítja ő – gyomorbántalmai miatt – a bort szódával, és el is nevezte az italt Spritzernek, amit Vörösmarty túl németesnek talált és azonnal átkeresztelte fröccsre. Vörösmarty tollából vers is született e jeles esemény alkalmából Fóti dal címen: „Fölfelé megy a borban a gyöngy; Jól teszi,Tőle senki e jogát el, Nem veszi…”

a-fröccs-maga-a-művészet

Mitől fröccs a fröccs, avagy a fröccskészítés aranyszabályai

1. A fröccs lelke a szódavíz. Bár gyakran használják, a szénsavas ásványvíz nem tudja teljes mértékben helyettesíteni a szódát. A fröccsben mindig annyi buboréknak kell lennie, hogy legalább 5 percen át maradjon belőlük a pohárban.

2. A klasszikus sorrend: előbb mindig a bor, majd a szóda kerüljön a pohárba.

3. A fröccsöt elsősorban illatos fehérborból, friss, reduktív fehérborból, rozéból, illetve sillerből készítsük. Kerüljük az édes, a testes, fahordós érlelésű, a minerális, valamint a palackos érlelésű, idősebb borokat. Ha kicsi a bor savtartalma, akkor is inkább magában igyuk, mert a szénsav hatására édes lesz és elveszti szomjoltó hatását.

4. A bort és a szódát is hűtsük le a megfelelő hőmérsékletre, azaz 5-7 fokra.

5. Fogyasszuk a fröccsöt borospohárból, így jobban érvényesülnek a bor illatanyagai.

Fröccs Lexikon

Krúdy Gyula ennek inkább a fordítottját kedvelte, főleg a nagy ivászatok után, amikor ugyanis „Gyógyvizet rendel!” kéréssel fordult a csaposhoz, az már tudta, hogy egy Hosszúlépést (1 dl bor + 2 dl szóda), azaz Fordítottat kell adnia. Van olyan fröccsünk is, amit magáról az íróról neveztek el Krúdy-fröccsnek (9 dl bor + 1 dl szóda), aki szerint víz ilyen arányban „megnevetteti” a bort.
Másik neves magyarunkról elnevezett fröccs a Deák bólé, vagy más néven Diákfröccs, amiben inkább a szódán van a hangsúly a kevés bor mellett. Ha netán Sóherfröccsöt, vagy más néven Távolugrást (1 dl bor + 9 dl szóda) kérnénk sem lövünk nagyon mellé, ha nem akarjuk túlzásba vinni az alkoholt.

Ha azt szeretnénk, hogy a borhoz épp egy kis spriccentésnyi szóda kerüljön, akkor Harmatost kérjünk, ami nevét onnan kapta, hogy a boros pohár felett csak elspriccelünk egy adag szódát. Ez lehet akár egy Góré fröccs, vagy Ijesztett, amikor 1 vagy Jedlik Ányos első pohár fröccse óta számtalan verzió jött létre, mindenki a maga ízlésének megfelelően kérte a bor és a szóda e remek kombinációját. A keverési arányoknak megfelelően, ma már különféle elnevezésű fröccsöt kérhetünk kedvenc helyünkön, hiszen annyi fröccsfajtával, mint amennyit mi magyarok kitaláltunk, szinte sehol máshol nem találkozunk.
Mindegyikhez egy-egy hangulat köthető, és szinte minden változathoz tartozik egy történet is, ami még inkább szívet-lelket melengetővé teszi ezt a magyar hungarikumot.

József Attila tragikus sorsú írónk a Kisfröccsöt (1 dl bor + 1 dl szóda) csak Füttynek nevezte, hiszen „egy füttyre” meg lehet inni, de nevezik Rövidlépésnek, vagy Kis pirosnak is, ha vörösborból készül.
Ugyanígy több neve van Háziúrnak is (4 dl bor + 1 dl szóda), ha Bivalycsókként, Nagy házmesterként vagy Tömbházmesterként kérjük, akkor is fogják tudni mire is szomjazunk. Viszont semmiképp se keverjük össze a sima Házmesterrel (3 dl bor + 2 dl szóda), mert még meglepődünk, hogy miért is gyengébb italunk, mint amire számítottunk. A gyengébb arányokért kérdd inkább a Viceházmestert (2 dl bor + 3 dl szóda), ha pedig csak ízlelgetnéd a bort a szódában a Lakófröccs, vagy más néven Kis házmester (1 dl bor + 4 dl szóda) a neked való fröccs.

Valaki egy füttyre issza a bort, míg Móra Ferenc jobban szerette „egy hajtással a gallér mögé küldeni” italát, ezért is nevezik a Nagyfröccsöt (2 dl bor + 1 dl szóda) Hajtásnak vagy Húzásnak.
2 dl pohár borhoz kerül az egy spriccentésnyi szóda, pont annyi, amennyi még a pohárban elfér.

A foci kedvelőknek a meccsnézés mellé a Magyar-angolt (6 dl bor + 3 dl szóda), vagy Wembley-fröccsöt ajánljuk, ha olaszrizlingből kéred akkor egyszerűbb, ha Puskás-fröccsöt rendelsz. Ha egy kicsit enyhébbre vágysz, akkor inkább a Sport fröccsöt (1 dl bor + 4 dl szóda) válaszd!

Ha épp vidéken jársz se félj Polgármestert (4 dl bor + 6 dl szóda) vagy Alpolgármestert (6 dl bor + 4 dl szóda) kérni, tudni fogják, hogy nem a falu első emberéért kiáltasz. Ha pedig maradnál a fele-fele arányoknál, kérj egy Bakteranyóst (2,5 dl bor + 2,5 dl szóda), nagyobb mennyiségben pedig inkább kérj egy Maflást, vagy Maflát (0,5 liter bor + 0,5 liter szóda).

Az Ampullát (másfél literes pillepalackban) vagy a Lámpást (1,5 liter bor + 0,5 liter szóda) akár haza is viheted, ha helyben nem bírsz vele, ez utóbbiról Babay József író úgy vélekedett, hogy aki ilyet ivott, lámpással kereshette a józanságát. Szintén elvitelre mérték a Csatost is (1 liter bor + 0,5 liter szóda), ami pont egy kristályvizes üvegnyi mennyiség, így könnyen haza lehetett vinni.

Ha növelnéd a mennyiséget és nemcsak magadra gondolnál – mert ki tudna ennyit egyszerre egyedül meginni –, akkor neked való az Avasi fröccs (7 dl bor + 3 dl szóda) vagy a Kőműves (25 dl bor + 5 dl szóda), amit a barátokkal közösen fogyaszthatsz el. Ha pedig Instant fröccsöt kérsz számíts rá, hogy egy szódásszifon bor + patron kombinációját fogod kapni.

Ha a bor és a szóda ízénél valami többre vágysz és egy kis édes ízvilággal bolondítanád meg a fröccsödet, a Borsszem Jankó (2,5 dl szódás málnaszörp + 2,5 dl bor) a Kagál (tetszőleges fröccs + teáskanál málnaszörp), vagy a Maci (vörös kisfröccs + málnaszörp) a te fröccsöd, málnaszörppel ízesítve.

A rozérajongóknak pedig az Aranylövés a tökéletes választás, ami a nagyfröccs arányait követve nyújt jéghideg felfrissülést.

a-fröccs -maga-a-művészet

 

megosztás Ossza meg barátaival, ismerőseivel:

Hiányzik az összes űrlap az aktuális nyelven (hu).

Frissítettük adatvédelmi szabályzatunkat. Oldalunk sütiket használ. Részletek...

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás