A legizgalmasabb buborék
Pezsgőt mindig IS lehet inni. Máris szembementünk tehát a magyar társadalom alaptézisével, miszerint a pezsgő az újév és/vagy a piros betűs ünnepek itala. Mondok még majd ilyeneket és nem csak polgárpukkasztásból, hanem mert azt gondolom, hogy a bor, a pezsgő akkor tér vissza igazán a magyar asztalokra, ha lehámozzuk róla egyik oldalról a rárakódott pátoszt, eloszlatjuk a lila ködöt, másik oldalról eltekintünk a bor, mint puszta alkoholbevitel fogalomrendszeréről.
A magyar pezsgőfogyasztás zöme édes tankpezsgő. Ami többségében nem a pezsgőről szól, sokkal inkább az édes buborékokról, amelyek csiklandozzák az orrunkat, garatunkat, felgyorsítják az alkohol cikázását testen belül és hamarabb csiccsentünk be a kelleténél. Ezekről most nem túl sok szó fog esni, ahogy a vörösboros kólát sem magyaráznám túl.
Nem libbenünk át a túloldalra sem és nem hiszünk abban, hogy az egyetlen létező megoldás a buborékos világban a champagne volna, abból is csak a soktízezres verzió. Feledkezzünk meg a sznobokról, akik nevekre, címekre és nullákra gyúrnak, mi csak élvezni szeretnék a poharunkba töltött italt és a kezdő pezsgősök ne champagne-t töltsenek.
Van a kettő között ezer árnyalat, stílus, ízvilág, mutatom, mondom mi mit jelent. Gyorstalpaló, egyszeregy.
A leghíresebb pezsgő a fentebb már említett champagne, ami Champagne régiójáról kapta nevét, ahol pinot noir, pinot meunier és chardonnay szőlőfajtákból készítenek palackos erjesztésű pezsgőket. Ehhez a pezsgőhöz idő kell, érettség és némi bubis gyakorlat.
És akkor máris ugrunk egyet. Van tehát palackos erjesztésű pezsgő. Palackban erjesztik, palackban érlelik, a nemzetközi neve: methode traditionelle. A magnum, azaz másfél literes palackban erjesztett, majd tartályban egalizált és normál palackba visszatöltött és érlelt verzió a methode transvasée. A tankpezsgő tartályban születik meg, ez a legolcsóbb verzió és ebből készül a legtöbb, de ez nem jelenti azt, hogy ebben a kategóriában ne akadnánk gyöngyszemekre.
A spanyol ellenlábas klasszikus pezsgő, a cava elsősorban xarel-lo, macabeo és parellada szőlőfajták felhasználásával készül, a legjelentősebb központja Katalónia, azon belül is Penédes borvidék, egész közelről pedig Sant Sadurni a cava fővárosa. A cava úgy klasszikus pezsgő, hogy közben nem az élesztős, kétszersültes, vajas kekszes aromatika dominál benne, hanem megmaradt a mélyén a spanyol-katalán életörömből.
A francia pezsgők más borvidékről elsősorban a crémant nevet viselik, Olaszországban a Franciacorta egy jelentős pezsgős terület, a németeknél sektet kell keresni, ha pezsgőt kortyolnánk, Dél-Afrikában meg a cap classique nyújt bubis élvezeteket.
A gyöngyöző borról most ne ejtsünk szót, ott hozzáadott széndioxiddal visznek buborékot a borba, egy lightosabb eljárás felületes élvezetekhez. Keressük a pezsgőt.
A hazai trendeket figyelve a pezsgő most épp térnyerésben van. Nem töretlen a térhódítás, a pandémiás idők, a vendéglátás szüneteltetése nem kedvezett ennek a divatnak, de bízzunk benne, hogy nem csak divathóbort, hanem tartós jelenség lesz a minőségi pezsgő elterjedése.
Mert pezsgőt lehet kortyolni reggelihez, délben kiváló aperitif, délután a traccsoláshoz, könnyed beszélgetésekhez is működik, este meg főzhetünk hozzá vacsorát vagy ezzel csábíthatjuk el kedvesünket.
Az édes pezsgőről beszéltünk, annyit el kell mondanunk, hogy itt nem a klasszikus boros kategóriák vannak érvényben:
Nyerspezsgő (brut nature, zéro dosage): a cukortartalom kevesebb mint 3 g/l
- Extra brut: 0-6 g/l
- Száraz (brut): kevesebb mint 15 g/l
- Extra dry (extra trocken): 12-20 g/l
- Dry (sec, trocken): 17-35 g/l
- Félédes (demi sec, medium dry, halbtrocken): 33-50 g/l
- Édes (doux, sweet, süss): több mint 50 g/l
A hardcore pezsgőrajongók a felső két kategóriában lubickolnak, a brut még kegyes engedménnyel indulhat náluk, mi azonban azt gondoljuk, hogy minden kategória nyújthat élvezetet, ha megfelelő alkalmat találunk neki.
Hogy az első pezsgő milyen lehetett, nem tudjuk, többen vélik úgy, hogy náluk van a buborékos bor igazi otthona, de a legerősebb legenda szerint a pezsgő” feltalálója egy francia bencés szerzetes, bizonyos Dom Perignon a Hautvillers apátságban tevékenykedett. Az apátság pedig egy igen híres szőlőtermő vidéken, Champagne-ban működik. Vissza az elejéhez, ismét csak egy champagne. Lassan bontani is kellene egyet.
Bontsunk inkább magyar pezsgőt. merthogy nálunk sem kis hagyománya van a buborékosoknak, volt időszak, amikor a franciákkal vállvetve a legnagyobb pezsgőkészítők közé tartoztunk.
Az indulás egész korai volt, Sümegen már 1806-ban két pezsgős pince működött: a Rosty és a Bajomi pince. Pezsgő szavunkat gróf Széchenyi István alkotta, aki a Hitel című munkájában elsőként nevezte a franciák champagne-át pezsgőnek.
A mai Magyarország területén a folyamatosan működő pezsgőgyárak közül a pécsi Littke volt az első. A Szent István téren 1859-ben indította el a pezsgőkészítés a szabólegényből lett pezsgőgyáros Littke Lőrinc.
„Millenniumi kiállítás: Ferenc József küldöttséggel távozik a Littkei pezsgőgyár pavilonjából. A felvétel 1896-ban készült. Forrás Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.10.136
Villányban sem modernkori trend a pezsgő, hiszen a Schaumburg-Lippe hercegi uradalom által 1912-ben alapított pezsgőgyár Crémant Rose pezsgőjével rövid időn belül országszerte ismertté vált, ám a világháború még gyorsabban véget vetett a fejlődésnek.
Crémant néven Polgár Zoltán készített ismét villányi pezsgőt, majd egyre többen kezdtek el foglalkozni a buborékosok királynőjével. Például Bock József is, aki Marcell (Bock József idősebb unokája) néven hozta ki első pezsgőjét. A poharunkba ezúttal a 2013-as évjárat került. Brut nature, még emlékszünk, mit jelent, ez bizony nyerspezsgő, azaz nincs likőrözve, a cukortartalma 2,2 gramm literenként.
Szép megjelenésű, szép, csillogó színű, a kora ellenére gyümölcsös, élénk illatokkal indít. Grapefruit, gyömbér, citrusok, alma, friss ízek, kicsit visszafogott pezsgés. Egy elég zsémbes, hosszas munkanap után bontva kifejezetten üdítő jelenség, megbizsergeti a szívet, lelket egyaránt.
A villányi területekről szüretelt chardonnay (Blanc de blancs) alapanyag ebben az évjáratban talán az eddigi legjobban eltalált Bock-pezsgő. Van benne érettség, de még megőrizte a lendületét is, szép savak tartják feszesen a szerkezetét, de nem őrizgetném sokáig, a magyar (tradicionális) pezsgőpiacon kifejezetten jó minőséget kapunk a pénzünkért.
-Győrffy Zoltán-
[ajandekutalvany_banner from=”2021-02-01″ till=”2021-02-15″][/ajandekutalvany_banner]